Menetelek szakadatlan

Az élet végtelen sivatagán.

Egyre csak előre és előre,

Soha vissza nem nézve.

Erőm elhagy időről-időre,

De ez nem számít…

Csak menni. Menni…

Egyre csak előre.

A sivatag véget nem érő,

Hol sok a kincskereső.

Mert a víz érték,

S maga az élet.

De annak, ki nem él

Ott, teljesen jelentéktelen.

Más világban a pénz,

Mely alatt áll minden.

Vándorolok, folyton,

Míg utam be nem járom.

S, ha kérded, ki vagyok, hova

Tartok. Válaszom egyszerű: Az élet vándora.